Tegnap társasoztunk. Blanko a neve a cuccnak, és szavakat kell kirakni, olyan mint a Scrable. Ott született ez a csodálatos új magyar szó. A következő evolúciós folyamaton esett át:
Szegény Grécsi László, erről a “szóról” biztosan tudna csinálni egy műsort…
Végre kipróbáltuk a Tikalt is, de nem nagy örömünket leltük benne. Pontosabban én igen, mert nálam volt a szabálykönyv. 
A többiek meg lázadtak, hogy biztosan csalok. Hát nem egyszerű a játék, az tény.
Szombat délelőtt elrohant, mintha nem is lett volna. Anyával elmentünk órát venni szülinapjára, aztán kimentünk a telekre dolgozni egy kicsit, de mivel nem volt jó az idő, nem kezdtem el festeni. Inkább ebédeltünk. Aztán elvittem Adrit a céges bulira. Én nem mentem vele bulizni. Hazafelé megnéztem végre azt a kerékpárutat, amivel már hetek óta szemezek. Hát lehet rajta korizni, de az eleje nagyon gáz. Egy kanyarodó lejtővel indul, ami ráadásul sok helyen puklis, és repedezett. Esélyes, hogy nagyott nyekkenek rajta korival. A lejtő után viszont elég hosszú ideig normálisan lehet menni. Nagyon erős szél fújt, nem tudtam korival kipróbálni, ezért csak felderítő munkát végeztem gyalog.
Úgy volt, hogy hazafelé beugrom egy barátomhoz, de sajna nem hívott, így a telken kötöttem ki dolgozás céljából. Apósék sopánkodtak, amikor közöltem, hogy délután programom van, mert azt hitték, hogy egész nap náluk fogok robotolni. Elképzelésem sincs, hogy gondolhattak ilyet, amikor én annyit mondtam, hogy szombaton délelőtt lefestem azt a részt a tetőn, amire megkértek. Valahogy máris továbbkombináltak. Mivel a délelőttöt elszúrtuk vásárlással, eszembe sem jutott, hogy átszervezzem a délutáni programomat miattuk, ők viszont természetesnek vették. Volt nagy riadalom, hogy akkor most mi lesz. Sajnos viszont mikor felhívtam a havert, hogy mikor mehetek, azt mondta, hogy majd visszahív, de nem hívott sokáig, így megszívtam. :-S Lefestettem azt a kurva csíkot a háztetőn, aztán uborkafát készítettem. Utána kaptam vacsit, és elindultam Józsihoz, aki közben hívott, hogy mehetek.
Józsinál egy dolgot csináltunk: Guild Warst “teszteltünk”. Felraktuk a notebookomra, és csodák csodája, csodálatosan működött. Nem szaggatott, nem volt lassú 1024x768-as felbontásban kétszeres antialiasing bekapcsolása mellett. Vérszemet kaptunk, toltuk felfelé a beállításokat. Végül az állunk már a padlón volt: 1,5-es intel centrino procim van, ATI Radeon Mobility 9700-as videókártyával, de 1400x1050-es felbontás 4x-es antialiasing-gal max details-el meg sem kottyant a játéknak… Gyönyörű a grafikája egyébként. Néhány évvel ezelőtt játszottam a Gothic-cal, aminek sokkal gyengébb grafikája van, mégis szaggatott, játszhatatlan volt 800x600-nál nagyobb felbontásban… Azért mégis a Gothic még mindig a kedvenc RPG-m. 
Figyelemreméltó adatok:
Rendszerkövetelmény
Processzor: Intel Pentium III 800MHz vagy AMD Athlon 800MHz
Memória: 512 MB
Merevlemez: 500 MB
Grafika: 100% DirectX kompatibilis 32Mb RAM ATI Radeon 8500 (vagy jobb) GeForce 3 (vagy jobb)
Vajon mások miért nem tudnak ilyen grafikájú engine-t fejleszteni ilyen minimális rendszerkövetelményekkel??? Azt hiszem megveszem ezt a gammát, mert megérdemli! Nem is vészes az ára, főleg, ha azt is figyelembe veszem, hogy nincs havidíja, mint a többi ilyesminek.
Este mikor hazaértem, már csörgött is a mobil, hogy mehetek Adri elé. Elment az egész nap gyorsan.
Történt vala, hogy egy kedves kolléganővel fogadást kötöttünk hónapokkal ezelőtt. A fogadás abból állt, hogy le kell futni egy kört a margit szigeten, és a vesztes fizet egy ebédet a másiknak. Történetesen a fogadás dátuma múlt hét szerdára esett. Elindultunk hát munka után némileg felfejlődve (4 fő) teljesíteni a kitűzött célt. Bavallom, atléta múltam ellenére izgultam egy kicsit. Cukkoltuk egymást már egy ideje, persze azzal, hogy majd a másik a háta közepét látja csak az embernek stb. Nagyon határozottan blöffölt mindkettőnk. Végül végigfutottuk ugyan a kört, de csak kisebb szünetek beiktatásával sikerült. Egyesek már az első kocsmánál szerettek volna kitérni inkább inni. De nem hagytuk. Végül fej fej mellett értünk a célba (miután elismertettem ellenfelemmel, hogy én vagyok a jobb, és esélye sincs ). Ezután zuhanyzás (nem közös) és némi sörözés (közös) következett. Meg némi kaja. A megfáradt/még reménykedő résztvevőkről található egy-egy kép itt.
