HP LoveCraft- Az őrület hegyei
Sajnos nagyon régen nem olvastam már el végig egyetlen könyvet sem. Hamar megunom, vagy egyszerűen csak mással kezdek foglalkozni, és elmarad az olvasás. Most, hogy néha utazgatok is, ebookban elkezdtem olvasni HP Lovecraft eme művét, ami teljesen lebilincselt, már akkor is olvastam, ha nem utaztam. Bárhol, ahol éppen volt alkalom. Nagyon régóta nem volt a kezemben ennyire jó könyv, pedig nem egy nagyon pörgős darab, sőt inkább elnyújtott, inkább megmozgatja az ember agyát, és gondolkodásra készteti. Ezt találtam róla az egyik website-on:
A borító bevezető szövege: “H. P. Lovecraft írásaira csak kényszeredetten húzhatjuk rá a “horror” megnevezést, mert talán még ehhez állnak a legközelebb. Valójában egyszerre tekinthetők rémtörténetnek, gótikus mesének, fantasynak és olykor sci-finek is. Mikor Lovecraft alkotott a húszas-harmincas években, ezek a kategóriák még nem különültek el egymástól olyan élesen, mint manapság. Leginkább a “dark fantasy” kifejezést használhatnánk erre a jellegzetesen lovecrafti, komor és vészjósló stílusra. Lovecraft rémtörténetei azért különlegesek a maguk nemében, mert nemcsak az emberi elme felszínét borzolják föl néhány rövid pillanatig, hanem mélyen belemarnak a csontokba és idegekbe. Az emberi képzelőerőre gyakorolt hatásukkal számos jeles pszichoanalitikai tanulmány foglalkozik, és ezek többé-kevésbé mind arra a megállapításra jutnak, hogy e történetek közvetlenül a tudatalattinkból váltanak ki bizonyos reakciókat. Elbeszéléseinek megvan az a jellegzetessége, hogy a lehető legvisszataszítóbb és legiszonyatosabb képzelettársításokra késztetik az embert. Művei igen gyakran megmagyarázhatatlan szorongást keltenek, sőt az is előfordult, hogy fizikai rosszulléthez vezettek.” — K. Zs.
Megszereztem pár művét angolul, lesz mit olvasni a közeljövőben. Pihenésképp valami tarzan könyvet olvasok éppen. Régen nagy kedvencem volt, sok részt elolvastam.


