Vasárnap reggel telefon keltett, mert a szomszéd halva találta nagyanyámat. Egyedül élt a nagyi, és a szomszéd “felügyelt” rá. Sajna olyan kibírhatatlan természete volt, hogy senki nem bírt megmaradni mellette, mert ha bírt is, akkor ő elhajtotta. Egyedül halt meg. Két napig senki észre sem vette… Hát én nem így szeretnék meghalni. Nem tudta megmondani az orvos, hogy mi volt a halál oka, ezért elvitték boncolásra. A szája borzasztóan kék volt, és a szívgyógyszeres doboz kupakja volt a kezében, így valószínűsíthető, hogy a szíve vitte el. A doki szerint agyvérzés is lehetett, mert nagyon kék volt az egyik karja. Édesanyám megnézte, és jó kiborult. Nagybátyám hozta a formáját, csak hajszálon múlt, hogy nem ütöttem meg. Elkezdte anyámat baszogatni szokás szerint. Most éppen anyám ruhát keresett volna amibe majd felöltöztetik a mamát, erre nagybátyám beszólt, hogy máris kutakodsz, a pénzét keresed… Aztán meg odajött hozzám, hogy “Pattanjál befelé az autóba”. Ennyi. Se légyszives, se kérlek, se hogy miért… Nem is pattantam. Ki akarta cserélni a zárat az ajtón, hogy ne tudjon bejönni a szomszéd asszony, mert “ellop mindent a kurva”. Ekkor már a hóna alatt volt a pálinkás üveg is. Két órát töltöttem eme idióta gusztustalan paraszt-köcsög-állatjával a jó istennek, aztán nem bírtam tovább, és otthagytam anyát vele. Előtte megfenyegettem, hogy ha bántja anyát, akkor visszajövök, és a fejébe baszom a baltát. Ez használt, mert anya szerint “normális” volt a maradék egy órában. Már amennyire egy alkoholista barom, aki ráadásul a legrosszindulatúbb ember a világon lehet normális…
Valószínűleg a temetés után a büdös életben nem kell látnunk többet. Most meghallt ráadásul az egyetlen ember, aki szerette. Mert már feleségét, gyerekeit elüldözte rég.
Anyám elment az orvosához, aki megtriplázta az összes gyógyszerének az adagját! Most olyan mint egy drogos, csak kóvájog szegény, és állandóan alszik, mert nagyon fáradt.