Kihasználtuk a hétvégén, hogy ilyen ragyogóan szép idő volt. Szombaton gulyást főztünk a kertben bográcsban, vasárnap pedig lecsót. Nem gondoltam volna, hogy idén még póló nélkül izzadni fogok a napon.
Leteszteltem végre az új baltát (kicsit megkésve, még valamikor tavasszal vettem). Széthasogattam úgy kb. 10-15 rönköt. Izomláz van a tenyeremben. Vasárnap némi vita alakult ki, hogy macikat nézegessünk, vagy otthon házimunkát ritkítsunk. Végül nem néztünk macikat Pitcsodáékkal, de házimunka ritkítás sem volt, mert piacra mentünk, aztán Auchenbe, mert a piacon nem kaptunk semmit. Piacolás közben após rábeszélt minket, hogy kár lenne kihagyni egy ilyen lehetőséget, bográcsozzunk lecsót, mert nagyon szép idő van, és kár lenne kihagyni, és különben is nagyon szép idő van, és hülyeség lenne bármi más, és nagyon nagyon szép idő van, és csináljunk bográcsost, mert ilyen nagyon szép idő nem lesz már idén, és az ilyen nagyon szép időt ki kell használni, mert nagyon szép idő van.
Nekem elég volt a nagyon szép időből már szombaton is, de mivel a macinézésről le lettem beszélve, és semmi más tervem nem volt, ezért engedtem a finoman felvetett egyáltalán nem erőszakos javaslatnak, és lecsót kevergettem, kutyával fociztam, és talán idén utoljára a hintaágyban aludtam egy jó nagyon, ha már ilyen “nagyon szép idő” volt.