Lejárt múlt héten a próbaidőm. Nem akarom magam fényezni, de nagyon meg vannak velem elégedve, még olyan területeken is, amit én rühellek, és szerintem szarul csinálok (ügyfelezés pld.) Volt egy fél órás megbeszélés, én is elmondhattam, hogy hogy érzem magam, mit gondolok, és ők is elmondták a magukét. Izgultam kicsit a dolog miatt, de nem volt gáz. Az egyik gondom, hogy szét van szórva a figyelmem, mert van egy lecsengő projektem, és van egy másik, amit már úgy vettem át, hogy késésben voltak vele. Az előbbi miatt sokszor kell kimenni ügyfélhez, mert bénáznak kint állandóan, a másik miatt meg azért kell kimenni sokszor, hogy felmérjem az igényeket. Nemrég Ms Projektben kellett terveznem, nem örültem neki, mert általában a becsléseim mindig jócskán alatta vannak a valós időnek, ezt még nem sikerült jól megtanulnom. Szerencsére átnézte velem más is, és kijavítgattuk ami kevésre sikeredett. Volt egy hét, amikor már teljesen ki voltam bukva, mert meetingről-meetingre jártam, és a 40 órából 9-et ültem a gépem előtt, és úgy éreztem, egész héten semmit nem csináltam. Ekkor kezdtem el minden apró dolgot felírni, hogy ez 10 perc, ez fél óra stb. aztán megnyugodtam, hogy valójában mégis csináltam egy csomó mindent, csak nem olyan látványos, mint ha 40 órát programoztam volna. Mostanában olyan szinten lefáraszt a meló, hogy csak aludni marad erőm estére, pedig van egy otthoni melóm is, amit általában csak hétvégén tudok csinálni, de elviszi mindkét napomat. Szerencsére a kollégákkal jól lehet együtt dolgozni, önállóak, ha kiosztom a melót, és rohangálok ide-oda, akkor is elboldogulnak.