Múlthéten szabadságon voltunk. Szokásos módon hoztam a formámat: első napon, szombaton megfáztam az autó légkondijától, miközben Adrit vittem céges buliba. Még mindig nagyon köhögök, és 2-3 napig lázas is voltam egy kicsit.

Megfázás

Elmentem a dokihoz hétfőn délelőtt, vártam fél órát, aztán amikor már azokat hívták be, akik utánam jöttek, akkor megkérdeztem, hogy mifaszvan. Azt mondta a nővér, hogy már csak előjegyzett betegek jöhetnek, reggel 8-9-ig van csak új beteg felvétel, ha nem kértem időpontot. Elég szarul voltam, és ennek nem nagyon örültem. Mondtam neki, hogy van még 1,5 óra a rendelésből, adjon egy időpontot. Jó, holnap este fél hat… Na ezen teljesen kiakadtam. Másnap estére már jobban voltam, mert a patikában kértem valami gyógyszert. Vicces, hogy majd’ kiszakad a tüdőm, és a doki azt mondta, hogy nem hall semmi zörejt. Azért felírt valami köptetőt, de nem használ, csak fuldoklom tőle egy fél órát. A legszarabb egyébként kedden lebetegedni délután, mert ha nem érsz oda időben, akkor már csak csütörtök estére kapsz időpontot, ha van még hely. Vágod? Kedd délután, csütörtök este. Ez a nem semmi. Szerdán csak felülvizsgálat van, és csütörtökön pedig csak délutáni rendelés. Ezektől akár meg is dögölhet az ember. Erősen gondolkodtam, hogy bosszúból megszívatom a dokit, és kihívom hajnalban háromkor, amikor magas volt a lázam, és rázott a görcsös köhögés. Hátha akkor elgondolkodik, hogy fogadni kellett volna ott a rendelőben. Volt egy idősebb pasi, aki kedden úgy járt, mint én hétfőn: nem kért időpontot, és elküldték, hogy jöjjön csütörtökön. Mondta, hogy nem tűr halasztást a baja. Nem baj, jöjjön csütörtökön. Hát jópofa. Mostantól nem fizetek TB-t, kapják be tövig.

Konyhafelújítás

Az eredeti tervben az szerepelt, hogy gyorsan lenyomjuk a konyha felújítás projektet, de a lebetegedésem ezt megakadályozta. Kedden viszont már éreztem magam annyira jól, hogy nekifogjunk. Lefestettük a plafont fehérre, a falat sárgára, a csempét pedig valami meghatározhatatlan barnára. Az a vicces, hogy szinte minden ismerősöm elcsodálkozott rajta, hogy létezik ilyen, hogy csempefesték. Az eredeti csempe fehér volt, és csúnya piros virágminták voltak rajta. Na ez a festék - előzetes kétségeinkre fittyet hányva - valóban eltakarja a mintát is! Nagyon pöpec. Elég jól ment a festés dolog, kivéve három helyen, ahol kétszer is felhólyagosodott a kurva festés. A végén legletteltem, és úgy festettem le. Na ez jót tett neki. Utolsó napon még az új PVC-t is sikerült a helyére szabni. Lefestette Adri az összes csövet valami szintén kimondhatatlan színű sárgára. Péntekre végeztünk mindennel. Nagyon pöpec lesz, majd ha lesz időm, rakok fel képeket: ilyen volt, ilyen lett kategóriában. Leszedtük a sok kis köcsögöt és tányért a falról, ami sosem tetszett, még anyóséké volt. Vettünk helyette pöpec képeket. Az egyik valami kínai feliratos, Adri meg is jegyezte tegnap, hogy reméli nem valami átok van ráírva.

Szerencsére a cégtől csak egyszer hívtak, akkor viszont viccesre sikeredett, mert hétfőn elkezdett csörögni a mobilom, felvettem, egyik PM volt, közben Adrinak is elkezdett csörögni, és őt is a cégtől hívták. Pont egy időben. Engem többet nem hívtak, Adrit igen. Kicsit köcsögök a munkahelyén. Egyedül ő tud könyvelni, és az egyik kolléganője felhívta, hogy számítson rá, hogy lehet, be kell mennie, mert éppen most vitatkozik a főnöke valami másik picsával, aki felháborodott azon, hogy miért engedték el Adrit szabira, ha csak ő tud egyedül könyvelni. Hát bekaphatják ilyen hozzáállással. Nem ám betaníttatnának még valakit. Nem. Inkább ne menjen szabira az az egy, aki tud könyvelni. Rohadjanak meg. Végül nem hívták fel, se be.

Annyira bennem van még a legutóbbi betörés emléke, hogy egész hétfőn azon izgultam, megint betörnek-e az első napon, amint nem vagyunk otthon. Szerencsére most elmaradt a betörés, valószínűleg a riasztó megléte miatt, és mindkétszer ugyanazok lehettek, így már talán nem jönnek többet, mert tudják, hogy van a lakásban.