Szombaton rohangáltunk kicsit. Adri kinézett valami akciós szőnyegtisztítő kütyüt és anyának egy akciós varrógépet. Az egyik a pluszban volt akciós, a másik a Baumaxban. Természetesen mindenhol elkapkodták mindet, több helyen is voltunk pedig.
Régóta keresünk egy jó ágyat, ami összecsukható, mert a mostanival eléggé megszívtük, még egy éves sem volt, amikor már elvetemedett, leszakadt az eleje. (Nekem kellett sarokvasakat szögelni az ágyneműtartó mindkét végébe, hogy ne szakadjon le az eleje minden kihúzásnál.) Valami olyan idióta módszerrel rakták össze, hogy a szivacs, ami benne van, az nem egy darabból áll, hanem sok egy centi vastag rétegből. Ennek az lett a következménye, hogy lépcsősen elcsúsztak a szivacsok egymáson. Amikor ki akarom húzni az ágyneműtartót, akkor mélyebben belóg a szivacs, mint az ágyneműtartó hátsó fala, ezért megakad. Előbb bírom kihúzni az egész ágyat, mint csak az ágyneműtartót. Állandóan lökdösni kell vissza a helyére. A telekszomszéd mesélte, hogy ők vettek valami fasza ágyat Pestlőrincen, úgyhogy elmentünk megnézni, találunk-e valamit. Ennek az lett az eredménye, hogy meg is rendeltünk egy pöpec ágyat. Fotelt nem vettünk hozzá sajnos, mert nagyon szélesek voltak, ami ehhez lenne, úgyhogy az ikeából szereztünk két fotelszerű széket, ami kisebb, viszont kényelmesebb. Egész vasárnap az egyikben ültem a gép előtt, és egy csöppet sem fájdult meg a hátam, úgy tűnik végre jó vásárt csináltunk. Remélem az ágy is olyan kényelmes lesz, mint amikor kipróbáltam a boltban.
Vasárnap megnéztük a Miami Vice-t. Kicsit másra számítottam. Azt írták, tömény akció lesz. Hát nem. 2 órás a film kb, ebből 1,5 órában nem volt akció, viszont volt két kötelező szexjelenet. Végeredményben nem volt rossz, de nem is az a film, amit megveszek DVD-n.
!spoiler! Ami megdöbbentett a filmben, az a trancsírozós jelenetek hihetetlen durvasága volt. Például amikor ül az autóban a két ügynök, és páncéltörő lövedékkel megsorozzák őket, és elrepül a faszi karja, mert leszakítja az egyik lövedék (na meg nem mellékesen cafatosra szakad, csak nem látszik annyira a széktől, mert hátulról mutatják). Ha jól emlékszem, ráadásul lassítva volt. Mutattak totálban néhány fejlövést is, és egy shotgunnal-a-mellbe is volt hatalmas fröccsenéssel. Na szóval ezeknél kicsit meghökkentem. Szerintem ez már túl durva. Viszont végre volt egy jelenet, ami nem a klisé szerint alakult végre: egy fazon bombával fenyegetőzött, és le akarta tetetni a főhősökkel a fegyvert, de azok nem hogy nem tették le, hanem az egyik csaj nyugodt hangon elmondta (közben a száját mutatták totálban), hogy már pedig ő most gerincen fogja lőni, és már el sem fog jutni az impulzus az ujjáig, mire megnyomná már le fog bénulni, és halott lesz. Fickó nyitotta volna a száját, egyet pislogtunk, és kapott is a fejébe, meg a gerincébe is valóban ígéretnek megfelelően. A fiók kicsit keményebbek voltak, mint a sorozatban. !spoiler vége!
Maradék időm nagyobbik részét Etennel töltöttem. Meggyógyítottam a Visual Studiot, mostmár tudok Smartdevice projektet létrehozni (újra kellett húzni a VS2k5-öt). Feltettem a Compact Framework 2-t a cuccra manuálisan, mert VS deploymenten keresztül nem akart menni, pedig nem írt hibát. Valahol írták is, hogy nem minden készülék támogatja ezt a fajta deploymentet. Minden szükséges progit felraktam végre, és csináltam gyorsan egy végleges backupot. Valami program nem volt WM5 kompatibilis, kétszer is megszivattam magam, mire rájöttem, hogy melyik. Clean bootot kellett csinálnom, és visszarakni az egy napos backupot. Morogtam is rendesen. Józsi talált nekem egy progit, ami hasonló a Remote p910i-hez, Remote Control a neve ha jól emlékszem. Fel kell telepíteni, aztán a telefont lerakni valahová, és a noti monitorján tudom távvezérelni a telót. Nagyon hasznos kis progi fejlesztéshez, nem kell kapkodni állandóan a készüléket.
Vettem egy Bluetooth dongle-t, és az estém nagy részét azzal töltöttem, hogy megpróbáljak hálózatot létrehozni a kütyü és a noti között, de sajna nem jött össze. Lehet hogy wiwi-s SD-t kellett volna inkább venni.
Tamás motorbalesetet szenvedett, két hétig kómában volt, és kedden meghalt. Ezt tegnap tudtuk meg az egyik szomszédtól. Csilla elköltözött haza csütörtökön. Nagyon lesújtott a hír. Tegnap óta borzasztóan szar kedvem van. Azon töprengek, hogy milyen lehet elveszíteni a párodat, akit szeretsz, és reménykedem benne, hogy sosem tudom meg.
Nem akarom elhinni.
