Vasárnap lementünk focizni az öcsémmel, és Tamással. Mindkét pálya foglalt volt, ezért csak úgy rugdostuk a labdát össze-vissza. Egy idő után öcsémék nekiálltak kesztyűzni egymással, én pedig beöltöztem görkorizni. Egész tisztességesen csépelték egymást, miközben én körbe-körbe gurultam. Minimum egy éve nem volt a lábamon kori. Nagyon mereven ment, de szerencsére nem estem el egyszer sem. Kár, hogy nincsen senki a környéken, aki szeretne korizni, de nem 100 km-es túrára akar elvinni egyből, ahol jó eséllyel összetörném magam. Adri szerintem életében többször nem húzza a lábára azután a harminc kilométeres túra után a koriját.
Korfuról hazafelé a repülőgépen elejtettem a napszemüvegem, és amikor fel akartam emelni, eltört. Mivel alám esett, nem láttam, hogy beakadt keresztbe a szék alá.
Elmentem a budmilba, de már nincsen nekik ilyen. Pedig ez volt A tökéletes napszemüveg számomra: nem csúszkált az autó szélvédőjére helyezve, nagyon laposra lehetett összecsukni, lefedte teljesen a szemem oldalt is, kényelmes is volt. Azóta keresek valami szemüveget, és végre most találtam is egyet. Ezzel csak egy bajom van, nem lehet kicsire összecsukni, ami növeli az összetörés esélyét. Viszont nagyon kényelmes, nagyon szép, és nagyon jól látok vele, anélkül, hogy elvakítani a nap. Remélem sokáig fogja bírni.
Kiábrándító, hogy sehol nincsen normális napszemüveg az országban, teli vannak a polcok gagyi cuccokkal, amik idiótán néznek ki. Persze az is lehet, hogy én jártam rossz helyen eddig. Ezt a kicsikét a Savoya parkban egy aprócska sportboltban leltem.

