Szombatra szabadságot vettem ki, hogy segítsek Laci haveromnak sittet pakolni. Rendelt egy 4 köbméteres konténert. Később kiderült, hogy ez kevés az eltüntetendő anyagokhoz. 9.30-kor ott voltam már nála, de a konténer még sehol nem volt. Fickót kétszer felhívták, de így is több mint két órát késett. Eltűntettünk két nagy kupac betontörmeléket, agyagot, cserepet, csempét. Felért egy jó kiadós edzéssel. Főleg az a rész, amikor a talicskát a konténerbe kellett borítani. Nem csináltunk pallót, felemeltük fej fölé, ahogy kell, és borítottuk. Egyszer-kétszer nem sokon múlott, hogy ne ránk boruljon az egész.
Miután végeztünk elhordtuk a cseresznyefa alól a téglákat a ház mögé. Talán ez volt a legfárasztóbb meló. Úgy kellett kipakolni, hogy egy 30 cm széles résbe beállt egyikünk, a második ember adogatta neki a téglát, a harmadik pedig bent volt a ház mögött, és pakolta le az új helyére. Ez is jó kis edzés volt, fej fölött adogattuk, mert csak úgy fértünk el, főleg a nagyobb téglákkal (30*40-es kb).
 
Ezután már csak a dísztéglákat kellett eltüntetni, és a járólapokat. Kitaláltuk, hogy inkább csinálunk a verdának egy kocsibeállót.  Elhasználtuk hozzá a járólapokat, és a dísztéglák 90%-át. Nagyon pöpec beállót csináltunk. Volt még egy jó nagy kupac sóder is, azt pedig a bejáró alatti talaj szintbehozásához használtuk el. Amikor végeztünk legalább 20-30 négyzetméter terület szabadult fel a kertben, és a konténer csurig volt. Egész kellemesen elfáradtunk, úgyhogy raktunk egy jó kis tüzet, és nekiálltunk sörözni. Jó kis nap volt, és még valami hasznosat is csináltunk punnyadás helyett.