Giant morcos blogja

Szombaton egyik cimbora esküvőjére voltunk hivatalosak. Mi már mint "nagy öregek" néztük a sürgést-forgást, és boldogok voltunk, hogy végre ezen az esküvőn lehet lazulni. Sajnos a megfázásom erősen csökkentette a vidámsági faktoromat, de azért meglehetősen jól éreztem magam. Táncoltam, ettem, ittam, ahogy kell, beszélgettem sokat egy operatőrrel a munkájáról, aztán "összehaverkodtunk" a vőféjjel is, aki nagyon mókás srác volt.

Pincérekkel már nem sikerült ennyire jó kapcsolatot kiépíteni, elég szerencsétlenek voltak. Konkrétan volt egy, aki, mikor szedni akartam némi töltött káposztát, akkor elém állt, hogy majd szed nekem ő. Hát jó, ez a dolga, nem akarom megfosztani a lehetőségtől. Kérdezte mit kérek, én pedig mondtam, hogy KÉT töltött káposztát. Visszakérdezett: KETTŐT? Mire én: Igen, kettőt. OK, rendben, kettőt. Miközben szedett, eltakarta a testével a tányért. Mikor leültem, akkor láttam, hogy EGY kibaszott tölteléket adott a nyomorult. Később nem is haragudtam rá annyira, mert nagyon szarul volt megcsinálva, otthagytam a felét. Senki másnak sem izlett ez a fogás. Igaz a többi sem volt túl jó, pld a leves íztelen volt. Beszélgettünk a vőlegénnyel, azt mondta, hogy utolsó pillanatban lecserélődött az egész csapat. Hajnali négy körül értünk haza, és az este elszívtam egy fél doboz cigit. A maradékot ott hagytam, és azóta megint nem gyújtottam rá. Teljesen jól bírom, egyáltalán nem hiányzik egyelőre. Lehet fogadásokat kötni, meddig bírom cigi nélkül ezalkalommal!

Kinéztem egy pöpec kütyüt, ami a zenekaré volt, pontosabban a gitárosé, de ez már egy másik post lesz.

Két hete szombaton Laci 15 éve nem látott amerikai unokatestvérét elvittük mulatni a ZP-be. Elég hideg volt, azóta is tiszta nátha vagyok, és köhögök. Annyit cigiztem, hogy másnap reggel kirázott a hideg a cigi látványától, így egy hétig rá sem gyújtottam. Laci egyik exkolléganőjével mentünk bulizni, ő pedig hozott egy barátnőt, aki hozta a pasiját, és a nővérét.

Talán az egyetlen említésre méltó jelenet az volt, mikor a kidobók néhány centiméterre az orrom előtt nekiestek egy srácnak. Csak, mert rácsapott a pénzkiadó automatára, ami nem adta ki a pénzét. Pontosabban emiatt csak egy pofont kapott, és mivel reflexből beszólt, ezért estek neki. Balfasz köcsög embernek látszott ez a kidobó egyébként, aki az egészet kezdte. Sugárzott belőle a rosszindulat, és a balhé keresés. Szivesen adtam volna neki egy-két maflást. Valószínûleg én nem csak visszaszóltam volna, ha pofonvág, miközben a kurva gép benyeli az ötszázasomat. (Persze tisztában vagyok vele, hogy sokan vannak, és én húztam volna a rövidebbet a végén, de akkor is, egykét orrot talán sikerült volna bevernem előtte, csak úgy miheztartás végett .)

Egyébként érdekes dolog amikor az ember úgy néz végig egy bunyót, hogy ez milyen béna ütés volt, ebből a fogásból már rég így és így szabadultam volna ki stb. Persze simán lehet, hogy élesben "nem jött volna elő" nekem sem a tanult mozdulat, bár kétlem, hogy semmi értelmeset nem tudtam volna csinálni. Ez a kis közjáték megalapozta a hangulatot, volt aki már be sem akart menni a ZP-be. Én csak idegbeteg lettem, és kurvára morcosan néztem ki a fejemből, aminek az lett a következménye, hogy bárki véletlenül meglökött, rámlépett, hozzámért, sietve bocsánatot kért inkább és elhúzott. Pedig én csak morcos voltam, hogy már az elején elcseszték az estét. Berúgni nem sikerült, hajnalig buliztunk. Amerikai srác nagyon élvezte a bulit és a csajokat, szerintem hamarosan megint jön hozzánk.